A rizsterasz fovaros

A ket teljes napot felemeszto utazastol viszonylag keson es kotyagosan ebredve rogton nekilattunk, hogy kideritsuk milyen lehetosegeink vannak eltolteni ezt a par napot itt, Banaueban. Az aznapi komolyabb programokrol sajnos lekestunk a kesoi ebredes miatt, de szerencsere rengeteg lehetosegbol valogathattunk es a helyi vezetok nagyon rugalmasnak bizonyultak, hamar talaltunk megoldast: Banaue view-point tura. A szallasunk itt Banaueban, a Green View Lodge tulajdonkeppen egy utazasi iroda is egyben. Egyebkent itt minden szallas igy mukodik, full service-t adnak. Eppen ezert nagyon gyorsan es konnyen le tudtak nekunk szervezni ezt a turat. Ez egy kb. 3-4 oras tura a Banaue masik vegeben levo kilatoponttol egeszen vissza a varos kozpontba a rizsteraszok kozott. Gyors reggeli es indulas. Triciklivel fel a pontig es onnan indult a tura.

A triciklizes is egy kiraly dolog! Rozzant, szakad borzalmas allapotban levo, 200 eves roncsokkal szaguldoznak, amire hazi barkacsolassal egy nagyon stilusos oldalkocsit epitettek fel. Ide max 2 ember fer el normalisan, de mint tudjuk ezt lehet fokozni. Lattunk triciklivel komplett csaladot utazni, es itt a csalad altalaban nem 3 emberbol all. Ettol fuggetlenul az erzes oriasi!

A tura a rizsteraszok kozott, azok perement vezetett. Egyes helyeken a terasz fala akar 3 meter magas is lehetett, neha remiszto volt a vekony peremen egyensulyozni. Maga az utvonal egeszen jol ki volt epitve. A teljes utvonal felujitasat allami tamogatassal kb. 2 eve fejeztek be. Persze, ahogy az lenni szokott a korrupcio miatt itt is irrealisan magas aron csinaltak meg a helyi vallalkozok. A vezetonk elmondasa szerint a teljes ar mindossze ~15%-a volt a tenyleges koltseg, a tobbi ment vissza a megbizonak. Ez nem is meglepo hiszen a Fulop-szigetek a korrupcios vilagranglistan minden evben egeszen hatul vegez, kb. a 130 helyen a 180-bol. Ettol az aspektustol eltekitve a projekt sikeresen lezarult es igy legalabb nekunk turistaknak nem kell a sarban tapicskolnia. A tuzo napon gyilkos volt a szintkulonbsegeket legyurni, de megerte. Banaue rizsteraszai tobb okbol nagyon kulonlegesek. A kozel 2000 eves epitmenyeket a helyi ifugao torzsek emeltek es mindezt kezi erovel. Elkepeszto teljesitmeny, ha belegondol az ember, hiszen komplett hegyoldalakat bontottak le es epitettek ujra.

A rizsteraszok masik kulonlegessege, hogy semmilyen gyomirtot vagy rovarirto szert nem hasznalnak, az itt termo rizs organikus. Eppen ezert a helyben termett rizs az egyik legdragabb az orszagban, sokan meg sem tudjak fizetni. Kulonleges a rizs fajtaja is, amit termesztenek. Kifozve voroses, fako lilas szint vesz fel es nagyon finom. A fentiek miatt a rizs termesztes kegyetlen munka. Ez a teraszok jelenlegi allapotan meg is latszik. Ugyanis sok fiatal mar nem is valassza ezt a kemeny megelhetest, inakabb elkoltozik a varosba vagy megprobal a turizmusbol megelni. A teraszokat egyre kevesebben tartjak karban, egyre jobban romlik az allapotuk, ez sajnos mar meg is latszik.

Sajnos a rizs betakaritasa mar a vege fele jarhatott, amikor ide erkeztunk a teraszokhoz, ezrt lemaradtunk a teraszok pompajarol, amikor elenkzold ruhaba oltozik az egesz volgy. Most majdnem minden szurke es barna volt. A vezetonk szerint a zolden maradt teruletek a rossz idozites eredmenyei, azaz ezeket keson vetettek. Ez egyebkent jol lathato is volt az ilyen rizs novenyek termesen, szinte teljesen ures volt. Viszont ezeket sem dobjak ki, hanem egyszeruen labbal beletapossak a viz aztatta termofoldbe, hogy komposztalodjon. Nem pazarolnak el semmit. A tura vegen leharcolva visszaerkeztunk a varosba. Egy rovid setaval korbejartuk a varost es beneztunk a piacra is. Az igazsag az, hogy mivel joval sotetedes utan erkeztunk szinte semmit nem lattunk eddig a varosbol. Most teljes valojaban lattuk. Biztos vagyok benne, hogy Banaue egykoron, mondjuk ugy 10 eve nagyon hangulatos es kellemes hely lehetett, de sajnos mara mar egeszen megvaltozott. Az ipari mereture dagadt turizmus hatasa itt is erosen jelentkezik. Buzos, zsufolt, zajos, koszos es kaotikus az egesz. Nem sok minden maradt benne, amit szeretni lehetne, talan csak a kozponti elhelyezkedese. Ezert ma mar semmikeppen nem neveznem ezt a helyet celpontnak, hanem csak kiindulo pontnak. A tobbseg nem azert jon ide, hogy itt legyen hanem, hogy innen induljon tovabb turazni tavoli celpontok fele. Mi is igy tettunk. Egy 2 napos turara befizettunk, ami a dzsungelen keresztul, Cambulo kicsi falujan at vezet el minket Batadba, majd onnan egy izmos turaval vissza. De mar a mai rovid turatol is kimerulten zuhantunk agyba, nem kellett altato.