Le a cipővel!

A resort Cagnipa szigeten volt. A hajotura mindeossze 1 ora volt, de annal vizesebb. Az eszaki szel miatt, a hullamok jo nagyok voltak, a bangka pedig kicsi. Teljesen elaztunk, mire megerkeztunk. Rogton az elso nap este nagyon szerencsesek voltunk, mert egy nagyon kulonleges es ritka esemenynek voltunk szemtanui. Cagnipa szigete hires az ide visszajaro tengeri teknosokrol. A ritka latogatok, minden evben egy alkalommal, tobb ezer kilometeres tavolsagbol ideusznak, hogy tojasaikat lerakjak, de a szezon csak decemberben szokott elkezdodni es igazan nincs is sok visszajaro peldany. A svajci tulajdonos szerint, aki iden mar tizennyolcadik eve figyeli oket mindeossze 5-7 visszajaro teknos lehet. Ezen az esten oriasi szerencsenk volt, mert az egyik termetes peldany egy kicsit korabban erkezett, tulajdonkeppen o volt az ev elso teknose es mi eppen ott lehettunk.

A godor kiasasa, a tojasok lerakasa es a visszatemetes eltartott majdnem egy egesz oran keresztul. A tekos dolga vegeztevel, teljesen kimerulten visszavonszolta magat a tengerbe es azonnal eltunt a sotet vizben. Masnap a feszket kiastak es a tojasokat atvittek egy biztonsagos helyre, mert az erosebb viharok konnyen kimoshatjak oket. Sajnos a kikelesrol le fogunk maradni, mert ahhoz legalabb 1 honap kell.

Az itt eltoltott 3 nap alapvetoen esemenytelenul telt el es mezitlab. Szinte semmit nem csinaltunk, hiszen eppen ezert jottunk ide, pihenni.

Az utolso nap koran reggel kivittek minket hajoval Port Bartonba, ahonnan 4 oras jeepney turaval Puerto Princessaban voltunk. Sajnos az aznapi jaratot mar lekestuk Cebura, ezert itt kellett maradnunk. Kerestunk egy szallast, megvettem a repjegyeket Cebura es alvas.